Intrikáznak, fikcióznak – John Le Carré: A kém, aki bejött a hidegről (The Spy Who Came in from the Cold, 1963)
Recenziós jegyzetek a migrációs irodalom margójára (#7)
*** JELENTÉS A KÖZPONTNAK ***
TÁRGY: A VISSZAHAJLÓ PENGE MŰVELET KONKLÚZIÓJA
TERJESZTÉSI KÖR: AKIK MÁR OLVASTÁK AZ AKTÁT
TERJESZTÉSI KÖRBŐL KIZÁRT: AKI MÉG NEM OLVASTA AZ AKTÁT, A SZPOJLERHATÁSRA TEKINTETTEL
A művelet az elvárásokat meghaladó eredményességgel zárult. Az előkészítés folyamán az ügynökünk munkaköri vonzáskörzetében intézkedéseink által megjelölt személy és "L" ügynök között valódi kapcsolat jött létre. Ez tudatos kompromittálása végett tett lépéseink hitelességét rendkívüli mértékben megerősítette.
"L" ügynök plauzibilis szerepformálásának hatására a másik fél ("F" célszemély) forrásként őt elfogadta, és kihallgatására közvetlenül, a saját térfelén kerített sort. Előzetesen erre sem számíthattunk.
Az exfiltráció realizálása során, de csakis küldetése sikeres teljesítését követően "L" ügynök sajnálatos módon életét veszítette, és járulékos veszteség is keletkezett ("L" ügynök társa). Összességében ugyanakkor ez is a művelet kredibilitását fokozza.
"M" célszemély pozíciója szempontjából kedvező végkifejlet, hogy "L" ügynök és társa nem hagyták el az NDK területét. "M"-nek így nem kell sikeres szökésük feltételeinek és körülményeinek tekintetében életszerűen számot adnia. Utóbbi eshetőség végső soron a művelet kontraproduktivitásának lehetőségét vetette fel, és már a tervezési fázisban is a műveleti terv gyengeségeként azonosítottuk. Az események leforgása ezt kiiktatta.
"M" célszemély részéről így a továbbiakban is jelentős információszolgáltatásra számíthatunk.
***
Akár így is szólhatna a könyvben Görgetegkőnek keresztelt művelet összefoglalója, ha azt valami tökéletesen szenvtelen, machiavelliánus rohadék írta volna. A John Le Carré-könyvekben azonban éppen az a dráma egyik alapvető forrása, hogy miközben ezerrel zajlik a manipulatív valóságszerkesztés - titkos szolgálatuk részeként fikcióból szövik a történéseket a másik oldal eszén túljárni igyekvő agytrösztök -, igazából keveseknek van ennyire jégből a szíve. Ebből pedig olyan kétségbeesett egzisztencializmus születik, hogy időnként még az olvasó is fuldokolni kezd tőle... Aztán lemegy a sarki boltba, és közben felötlik benne, hogy mi van, ha a kiflik-zsömlék összeválogatása tökéletesen illik valamilyen nagyobb tervbe a kirakós apró darabjaként. Netán éppen hasznot is húz belőle ilyen módon valaki...
Le Carré a hírszerzés bürokratikus oldalát is maximális hitelességgel ragadja meg. Ebben segít neki, hogy a Secret Intelligence Service kötelékében szolgált 1963-ig, míg A kém, aki bejött a hidegről sikere nyomán inkább az írásra nem váltott. (A Secret Intelligence Service más néven az MI6, ha a kedves olvasó így könnyebben felismeri - az a titkosszolgálat, melynek a létezését is csak 1994-re ismerte el formálisan a brit kormányzat.)
Felvetődhet a kérdés, joggal, hogy ugyan, hogyan kerül ide ez a könyv, a migrációs sorozatom részeként. A válaszom alapvetően az, hogy a kémregényekben igen gyakran fordul elő határokon átnyúló cselekmény hosszú távon külföldi tartózkodásra berendezkedett karakterekkel, márpedig A kém, aki bejött a hidegről a kémregény műfajának csúcsa, és itt aztán találunk ilyesmit bőven.
A külföldön fedésben dolgozók rendkívüli migránsok - egyszerre kell megjelenniük fiktív élettörténetek adott helyen hihető módon előforduló hordozóiként, és közben, ennek révén, ellátniuk egyéb feladataikat, melyeket hazulról kapnak folyamatosan...
Na, megyek közben, le kell ugranom a sarokra venni egypár zsömlét.
