Indokínai napok – George Orwell: Burmai napok; Graham Greene: A csendes amerikai

Recenziós jegyzetek a migrációs irodalom margójára (#5)

 

Nincsen migrációs irodalom gyarmati irodalom nélkül, úgyhogy az utóbbi két hétben ilyesmit olvastam, méghozzá rögtön két klasszikust egyszerre, és nem előszörre – a Burmai napokat George Orwelltől, és A csendes amerikait Graham Greene-től. Mindkét író sok közvetlen tapasztalatból dolgozott – Orwell a gyarmati rendőrség tagjaként szolgált Burmában, Greene pedig tudósítóként fordult meg rendszeresen Saigonban.

Olyan világról számolnak be, ahol a migránsok nem bírnak magukkal. Burmában elkülönülnek, magasan hordják az orrukat, lenézik a helyi lakosságot, nem akarják őket beengedni a klubjaikba, pedig unatkoznak, és egymást sem igen szívelik. Saigonban szórják a pénzt, és élvezik, hogy a vásárlóerejük egyelőre nagy jólétet biztosít nekik, de érzik, hogy ez nem tart majd örökké, és sokan menekülnek kicsapongásokba, hogy kibírják távol otthonuktól…

Kézenfekvően adódik nekem, hogy a két könyvet összevessem, és így írjak róluk, már csak a cselekményt hajtó problémák bizonyos fokú hasonlósága miatt is. Úgyhogy alább táblázatos formában következik a kedvcsináló. (A legalsó sorban természetesen a jövőbeni olvasókra tekintettel nem töltöm ki a mezőket – a hipotetikusan felírt valószínűségértékekhez képest majd meglátják, mit hoz a cselekmény.)

 

 

Burmai napok

A csendes amerikai

A főszereplő

Flory, brit fakereskedő: A távoli, gyarmati területen fát termel ki.

Fowler, brit újságíró: A távoli, gyarmati területen híreket termel ki.

Beállítódás orientalizmus tekintetében

Nyugat és Kelet viszonyát kellően cinikusan szemléli, hogy a kettő között szofisztikált eszmefuttatások eredményeként hasonlóságokat is felfedezzen.

Tudósításait a Kelet változatlanságáról szőtt burkolt vélekedése fűszerezi.

Fő helyszín

Kyauktada: eldugott, kisváros jellegű település „Indiában”, azaz Brit-Indiában, a mai Mianmarban (Burmában), elkülönülő fehér kolóniával.

Saigon, Francia Indokína, a mai Vietnam, nyüzsgő nagyváros.

Időszak

Az 1930-as évek.

Az 1950-es évek eleje.

Kihelyezett cselekményrészek

A dzsungelben, ahová fáért és vadakért lehet menni.

Dzsungelek, elárasztott rizsföldek, szétlőtt települések, ahová hírekért lehet menni.

Helyi hölgytársaság

Ma Hla May, a kitartott ágyas, aki Elizabeth érkezésével az egyetlen nagy lehetőségét veszítheti el az életben.

Phuong, a kitartott ágyas, akinek Pyle érkezésével új lehetőség adódik az életben.

Hazai/otthoni hölgytársaság

Elizabeth, a férjet kereső, társadalmilag veszélyeztetett helyzetű, de még így is viszonylag szép reményű leány.

Feleség otthon, aki már feladta a reményt, hogy férjével megmenthetik a házasságukat, de még hezitál, hogy elváljanak-e.

A vetélytárs

Verrall, a snájdig lovas rendőrtiszt, aki alapvetően menekül az elköteleződések elől, de gazdagnak tűnik.

Pyle, a fiatal amerikai, menő diplomával, fedésben dolgozó diplomataként alapvetően megfelelő anyagi háttérrel, készen az elköteleződésre; de rázós ügyei vannak, úgy hírlik.

A főszereplő kezében lévő aduk

Erdőismeret, vadászat, relatív vonzerő (míg Verrall meg nem érkezik).

Erős készség a manipulatív információszolgáltatásra, időtartamát tekintve jelentős, már hosszabb ideje tartó kapcsolat Phuonggal.

A főszereplő hátránya a küzdelemben

Életkor; az arcon viselt, nagy méretű anyajegy; a merev társadalmi közegben bennszülött ágyassal ápolt kapcsolat, illetve nehezen tolerált, az interkulturális megértést központba helyező nézetek kitartó hangoztatása a fehér közösség helytelenítése ellenére.

Életkor, megjelenés (has, kopaszodás), relatíve szerény anyagi lehetőségek (Pyle felbukkanását követően), továbbá a hantázást kísérő lebukás után korlátozott hitelesség.

Akiért a harc folyik

Elizabethért, egyoldalúan. A főhős célja a status quo revíziója (a szükségletek lélektelen kielégítésére alkalmas, unalmas, magányos élet megváltoztatása).

Phuongért, rivalizálás keretében. A főhős célja a status quo ante elérése, miután Pyle sikere a rettegett magányba taszítja.

A siker valószínűsége tO időpillanatban

p = 0.8

p = 0.5

Végeredmény

 ...

 ...